2015. szeptember 9., szerda

Zombi a kertünkben

Zöld hernyó, kis csomaggal

A zombit Zsuzsi találta a gyümölcsöskertünkben, csalánszüretelés közben. A szép zöld hernyót egy üde csalánlevélen vette észre, amint valami fehéret, talán egy lepkekabócát evett (mármint a hernyó). Legalábbis Zsuzsi így értelmezte, amit látott. Ez gyanúsan hangzott, mert a hernyók többsége vegetáriánus. Akad ugyan néhány húskedvelő is közöttük, mint ez itt a videón, de azok Hawaiin élnek, nem pedig Törökbálinton, a Kavicsosban, ahogy a kertet becézzük:

Mindenesetre a dolog felkeltette az érdeklődésemet. Szerencsére kéznél volt a Canon SX50HS fényképezőgépem – Ágitól és Árpitól kaptam a 65. szülinapomra –, melynek gombjain, egy év múltán, kezdek lassan eligazodni. Nagyon jó, hogy kéznél volt a gép, mert a kijelzőjén láttam azt, amit szabad szemmel nem láttam, és most láthatod te is.
Igen, a hernyó rossz irányból közelítette meg a problémát, amennyiben a célja a csomagban lévő tízórai elfogyasztása lett volna.
1. ábra. A fehér dolog – egy gyilkosfürkész bábgubója – kb. 6 mm hosszúságú volt, vagyis a hernyó sem lehetett több 18 mm-nél. Csoda, hogy szabad szemmel nem látta Zsuzsi, melyik a hernyó eleje? Én sem láttam. Azért hord az ember magával egy makrós kamerát, hogy lássa az ilyen apró, de fontos dolgokat. Nos, igen, a kokon a hernyó leghátsó állábai között volt 7 egész napon át, ameddig megfigyeltem, és ki tudja, meddig előtte. (2015.08.30. +IMG_0168_cr Zombi hernyó_cr)

Amikor a felvételeket visszanéztem a kamera keresőjében, rögtön beugrott az alábbi TED videó, melyet Uschi Symmonsszal magyarítottunk 2014-ben:

Ebben a videóban – a 4. perc kezdeténél – van egy hernyó, amelyik valamilyen élősködő darázs kokonjait védi vadul az arra vetődő rovarok ellen, holott a lárvák, amelyek itt bebábozódtak, az ő testében fejlődtek ki, ám a testéből kibújva is uralmat gyakoroltak valahogy fölötte, erre a bizarr zombiviselkedésre kényszerítve őt. (A zombi, küldetését teljesítve, elpusztul a darazsak kirepülése után.)
Nyomban le is teszteltem a feltevésemet, miszerint a mi hernyónk is csak egy zombi lehet. Íme, egy helyszíni videó a hernyónk furcsa viselkedéséről.


A videón elhangzó diagnózist, miszerint a kokonban fürkészdarázs (Ichneumonidae) rejtőzne, Vas Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum hártyásszárnyú-gyűjteményének kurátora, pontosította másnap a „Rovarok, pókok” nevű FB csoportban, ahová a képeket feltettem. Vagyis a kokon nem „valódi fürkészé”, hanem gyilkosfürkészé (Braconidae) A hernyó rendszertani helyét Balogh Diána határolta be nekem ugyanott. Eszerint bagolylepkeféle (Noctuidae), azon belül a Plusiinae alcsalád tagja.
Mindkettőjük megjegyzése nagyon hasznosnak bizonyult, mert pillanatok alatt találtam egy nagyon hasonló képet az angol Wikipediában:
Ha megnyitod az oldalt, a bal oldali képet nézd, mely egy dél-ázsiai felvételt mutat egy nálunk is előforduló lepke hernyójával. Ki tudja, mi van a gubómban, de csodálkoznék, ha nem egy Glyptapanteles faj lenne. Nos, Vas Zoltán szerint „a Glyptapanteles már a Protapanteles szinonimja; az utóbbiból kb 35-36 faj él Magyarországon”. Már csak azt kellene tudni, melyik az – mondom én. És lehet, hogy hamarosan meg is tudom… de ne vágjunk a dolgok elébe!
Úgy látom, Balogh Diána is jó jós volt, mert a Wikipediás kép egy Chrysodeixis faj hernyóját mutatja, valóban a Plusiinae alcsaládból, de a fajt aligha fogom pontosan megtudni. Azt biztosra veszem, hogy nem ugyanaz a faj, mint a képen, de egészen biztos, hogy annak egy közeli rokona.

Röviden összefoglalva a feltételezést: A darázslárva a hernyó testében fejlődött ki, majd valahogy kibújt belőle, hogy bebábozódjon a gazdatest alatt. Ha visszagörgetsz az 1. ábrához, láthatod, hogy hernyó jobb oldalán, kicsivel a kokon előtt látszik is egy barna folt. Szerintem az egy seb: ott bújhatott ki a darázslárva. Vagy itt bújt ki belőle, vagy a fenekén, mert máshol nem látszik semmi elváltozás. A barna folt viszont nem lehet a minta része, mert nincs ilyen folt a hernyó túloldalán:
2. ábra. A hernyó bal oldalán nincs olyan barna folt, mint amilyent az 1. ábrán látsz, az tehát nem lehet a mintázat része. Az lehet a seb, melyen át a darázslárva kijutott belőle, miután a fejlődését befejezve, bábozódásra készült. Hacsak nem a hernyó fenekén bújt ki. (2015.08.30. +IMG_0169_cr Zombi bal)

Ahogy a videón mondtam, a hernyós-kokonos levelet hazavittem, hátha kiderül, miféle darázs bújik elő a kokonból.

A darázs „keltetése”

A csalánlevelet, melyen rajta volt a gubó és a hernyó, az alábbi hermetikus hernyótartályba tettem otthon. Mivel a csalánlevelet szár nélkül téptem le, az alsó részét vattába bugyoláltam, amit dugó módjára beledugtam egy vízzel színig töltött üvegcsébe, hogy az egész vatta teljesen átitatódjon vízzel. Az üvegcsét egy üveg fedelű befőttesbe állítottam, és befedtem. Azért csináltam így, mert egyrészt a zárt tartályban a víz csak annyit párolog, hogy telítse a légteret, másrészt a páratelített légtérben nem kellett tartanom attól, hogy a hernyó kiszárad. Arra is kíváncsi voltam ugyanis, hogy meddig marad életben a hernyó, ha a legalább a külső körülmények kedvezőek számára. A tartályt naponta egyszer kiszellőztettem egy kicsit. Ilyenkor végeztem el az érintési tesztet is, hogy lássam, mozog-e még a hernyó, ha hozzányúlok.
3. ábra. Hermetikus hernyótartály. Azért választottam átlátszó üvegfedelű befőttest, mert a tartály szellőztetésekor biztos akartam lenni abban, hogy az esetlegesen „kikelt” darázs nem a fedél alján lapul, készen arra, hogy elrepüljön, mihelyt a fedelet leemelem az edényről. (2015.09.08. +IMG_0638_cr hermetikus hernyótartály)

Kikelt a darázs

Az első öt nap változás nélkül telt el.
Végre, a hatodik napon, kora délután észrevettem, hogy egy aprócska darázs rendezgeti a szárnyát az üvegben. A mozgását le is videóztam, kívülről.



Készítettem fényképeket is róla – itt csak egyet mutatok, de néhányat még feltettem egy Flickr albumba (lásd a Linkek között).
4. ábra. A kis darázs felülről. Nagy merészen kinyitottam a hermetikusan zárt üveget, remélve, hogy a darázs, mely valószínűleg a délelőtt folyamán bújt ki a kokonból, nem fog elrepülni. Azért mertem ezt megkockáztatni, mert folyton a szárnyát fésülgette, és arra gondoltam, hogy még csak most egyengeti szét. Szerencsére nem repült ki, míg kettőt kattintottam. Ez lett az élesebbik kép a kettő közül. (2015.09.04. +IMG_0435_cr 4 mm-es Braconidae felülről)

A darázs testhossza kb. 4 mm volt a csápjai nélkül. A csápok, a fenti kép alapján becsülve nagyjából ugyancsak 4 mm-esek. Ez azt jelenti, hogy a kokonban a testéhez voltak szorítva, hiszen annak a külső hossza még 6 mm sem volt igazán.
Alig merem bevallani, de a fényképezgetés után a kis darazsat 70%-os alkoholba tettem, amelyben pillanatok alatt elpusztult. Azért volt szükség a megölésére, mert ezek a darázsfajok olyannyira egyformák, hogy fénykép alapján gyakorlatilag megkülönböztethetetlenek egymástól. Így gyarapodni fog egy példánnyal a Magyar Természettudományi Múzeum hártyásszárnyú-gyűjteménye, én pedig remélhetőleg megtudom, milyen darázs tette zombivá a zöld hernyót.
Most már biztos nagyon kíváncsi vagy rá, hogy mi lett a zöld hernyóval.

Tényleg! Mi lett a zöld hernyóval?

A zöld hernyó két nappal élte túl az endoparazitoidját (lásd a Parazitaszótárban), vagyis a kis darazsat. A halála körülményeiben volt valami happy-end-szerű.
Az érintési tesztet a darázs kikelése utáni napon is elvégeztem, semmi változást nem tapasztaltam. Másnap kora délután aztán hiába piszkáltam a hernyót, meg sem moccant.
Gondoltam, most, hogy elpusztult, lefotózom még egyszer utoljára. Kivettem a kis vízzel telt üvegcsét a vattával belerögzített csalánlevéllel együtt a párás környezetet biztosító befőttesből, és kivittem a szabadba. Az első kép készítésekor (5. ábra) még fel sem tűnt, hogy közben a hernyó hátsó része egy kissé lejjebb mozdult a kokonon. Rögtön ezután a hernyó a szemem láttára mászott még lejjebb. A mozgás egy fázisát sikerült elkapnom (lásd a 6. ábrán mutatott felvételt, mely 32 másodperccel az első után készült az EXIF adatok szerint), aztán a hernyó lepottyant a kerti asztalra.

 
5-6. ábra. Mindössze 32 másodperc telt el a két felvétel között. Alig hittem el, hogy a legalább 8 napja helyhez kötött hernyót mozogni látom. (2015.09.06. +IMG_0511_cr 0 sec - még rajta van, +IMG_0512_cr 32 sec - már elengedte)


Úgy látszik, 2 nap kellett ahhoz, hogy a zombiállapot szűnni kezdjen. A fenti képekből nyilvánvaló, hogy a hernyó hátulja nem volt a gubóra ragadva, hanem egyszerűen csak nem tudott elmozdulni onnan. Az elszabadult és lepottyant hernyó mozgásáról készített videón látszik, hogy a hátsó rész nem mozog rendesen, de legalább szabad. Nem mintha egy hernyónak lenne akkora agya, hogy ezt felfogja, de emberként valahogy jólesik erre gondolni:


A videófelvétel után a hernyót visszatettem a befőttesbe. Néhány óra múlva ellenőriztem, hogy él-e még, de közben csakugyan elpusztult.

Végül mutatok még két felvételt az üres és magára hagyott gubóról. Azt hiszem, tudom, hogy jöhetett ki a darázs a gubójából. Látod azt a hasadást a gubó innenső oldalán? A gubó felső része úgy működhetett, mint egy zsanéros kupak. A darázs egyszerűen felnyomta a fejével, és kibújt. Aztán a kupak visszapattant a helyére, és csak az a kis függőleges csík árulja el megfelelő megvilágításban.

 
7-8. ábra. A bal oldali kép normális megvilágításban készült. Az üres gubó jobb oldalán van egy nagyjából függőleges csík innen nézve. Ez lehet a hasadás. A túlsó oldalról is lefényképeztem, ott semmilyen csík nem látszott, vagyis a kupak nem vált le teljesen a gubó többi részéről. A jobb oldali képet a Petzl fejlámpám segítségével készítettem. Próbáltam egy kis hátsó megvilágítást adni a gubónak, hátha kiokoskodom valamit. Nos, a sötét dolog a gubó aljén talán a darázslárva régi bőre lehet. Felül a világos csík egyértelműen azt mondja nekem, hogy ott ezen az oldalon fel van hasadva a burok. Egyébként a kokon egész kemény ám, nyilván hatásos védelmet nyújt magában is a bábnak, de azért az a biztos, ha a támadót elriasztja a hernyó hadonászása, amikor a támadó megérinti. (2015.09.06. +IMG_0545_cr a gubó (levélcsúcs jobbra), +IMG_0548_cr a gubó (levélcsúcs jobbra))

Parazitaszótár

  • parazita – élősködő
  • gazda – olyan állat, melyen a parazita élősködik
  • parazitoid – olyan parazita, amelynek „életvitele” végül a gazda pusztulásához vezet
  • endoparazita – belső élősködő (pl. bélgiliszta), szemben az ektoparazitával, mely külső élősködőt jelent (pl. hajtetű)
  • endoparazitoid – gondolom, kitaláltad már a jelentését

Linkek



2015. május 30., szombat

Mért nem fut a Java a Chrome böngészőmben?

Java? No thanks!
Ha a Google Chrome 42-es vagy frissebb böngészőjét használod, és AbevJaván keresztül próbáltad elintézni az adóbevallásodat, akkor már belefutottál a címben jelzett problémába. Nos, az enyémet a feleségem töltötte ki, aki Internet Explorert használ. Ezért csak tegnap vettem észre, hogy egy Java appletem nem fut a Chrome-ban, amitől kivert a víz. Azt hittem, hogy az Oracle keményített be megint -- lásd ezt a bejegyzésemet:
Hogyan vehető rá a Java 7.51 a Java appletek lejátszására?
Amint a fenti linken utalok rá, van egy rahedli Java appletem (200 körül?) a különböző természettudományi szimulácikat/animációkat tartalmazó gyűjteményeimben (Asimov Téka, Fizlab, Christian & Belloni: Physlet Physics, Kiselev & Kiselev – Interaktív fizika és matematika Javával, Schulphysik.hu: Interaktív fizika Javával). Nem mindegy, hogy a szemétre kerül az összes, vagy sem.
Nos, gyorsan utánanéztem a dolognak. Kiderült, hogy a probléma csak a Chrome böngészőre korlátozódik. A Google ugyanis, a tavaly beharangozott menetrend szerint haladva, a 2015 április közepén bevezetett 42-es Chrome verzióban leállította az NPAPI (Netscape Plug-in Application Programming Interface) alapú beépülő modulokat (plug-in), megadva ezzel a végső választ az informatika valamely általam nem ismert nagy kérdésére, lapátra helyezve a Javát is ugyanezzel a mozdulattal. (Áldozatul estek ezzel további bővítmények is, amelyekben szerencsére én nem vagyok érdekelt, de neked fájhat a hiányuk.)

-----------------------

2015. október 6-i kiegészítés

Ha azért jöttél erre az oldalra, mert abban reménykedsz, hogy a Google, a Chrome gazdája, meggondolta magát, akkor ne is olvasd tovább a bejegyzést a szaggatott vonal alatt, mert az a recept már nem működik.
A Chrome végleg leállította a Java appletek futtatását.
A Java appletek futtatásához más böngészőt kell használnod.
Ezt a tanácsot maga a Chrome Help adja az alábbi linken. Nem csak a Javára vonatkozóan, hanem minden NPAPI alapú pluginra:
https://support.google.com/chrome/answer/6213033


✌ 2017. január 4 - kiskapuk a Java számára ✌

CsabAsztalos megjegyzéséből értesültem arról, hogy létezik a Chrome-hoz egy olyan bővítés, mely bizonyos feltételekkel lejátssza a Java appleteket. Bővebben itt írok erről és még két további bővítményről, melyek kiskaput nyitnak a Java számára:

👉 Java futtatása Chrome-on IE bővítménnyel 👈

-----------------------



2015. március 31., kedd

Puszpángmolyinvázió 3 – Második hullám?

Nem gondoltam volna, hogy ilyen hirtelen folytatásra szánom magam.
Nos, márciusban többször is körülnéztem Törökbálinton, hogy mi a helyzet buxushernyó ügyében. Készítettem néhány felvételt, s ezeket  – néhány megjegyzéssel együtt – feltettem ebbe a Flickr albumba:
Törökbálinti képek a puszpángmolyinvázió után
Ezek közül kiragadok néhányat a kommentárjaimmal együtt, hogy kényelmesen elolvashasd, ha akarod.

A régi temető buxusai

A kertészek 2015 február/március fordulóján visszavágták a buxusok egy részét, másokat nem bántottak, mert a vékony gallyakban is volt még élet, amiről március 3-án meggyőződtem.

Visszavágott buxusok a régi temetőben

Érintetlenül hagyott és visszavágott buxus
a régi temető szérűskerti részében
  • A visszavágott bokrok egyelőre siralmas látványt nyújtanak, de elképzelhető, hogy megmaradnak, ha az alvórügyekből kipattanó új hajtásokat megóvják a kertészek a puszpángmolyoktól. Erre van még idő, mert a máshol áttelelt kis hernyókból még ki kell fejlődniük a lepkéknek, s azoknak rá kell petézniük az új (ma még nem létező) hajtásokra.
  • A visszavágatlan bokrokon azonban a régi, el nem pusztult levelekkel együtt kis hernyók is átteleltek – erről a helyszínen megbizonyosodtam március végén. A kis hernyók hamarosan megtalálják a már kibomló új hajtásokat, ha nem lépnek időben a kertészek.

Buxusok a város egyéb részein



2015. március 23., hétfő

Fogas kérdés

Mire jó a fog?

Lássuk csak ... Rágunk vele ... Elharapjuk a cérnát, szotyit roppantunk, diót törünk vele ...
Esetleg sörnyitónak használjuk, ha nincs más, és nagyon kell az a sör.

Kivehetővel könnyű! A lenyűgöző részleteket lásd a Denture and Bottle Opener in one!
(Műfogsor és sörnyitó egyben) c. videóban.
Na igen, néha közelharcban is szerep jut a fognak, mint a macskáknál.
Lássuk, mire jó még a fog:



2015. március 2., hétfő

Puszpángmolyinvázió 2 – Itt a tavasz!

Hét hónap telt el azóta, hogy a buxusmolyinvázió első jeleit észleltem a kertünkben, és öt azóta, hogy az előző bejegyzésem felkerült a Netre ezzel a címmel:


Ebben ígértem egy folytatást. A legsürgősebb teendővel kezdem, hátha a kertetekben vagy a házatok előtt még mindig ilyen állapotban vannak a buxusok:

A tarrágott buxusok vékony vesszejein előbb száradtak le a levelek, semmint a hernyók megehették volna őket. A mohó hernyók ugyanis a lomb rejtekében már lerágták a zöld vesszők háncsát, ezért a vesszők a külső levelekkel együtt elhaltak.

A tarrágott buxusok visszavágása


Hogy mért ez a legsürgősebb teendő február derekán?
Nézz be egy ilyen bokor belsejébe, és meglátod.

Mi van a tarrágott bokor belsejében? Lássuk csak...

Nos, mit látsz belül? Leginkább sötétet. És ezt látják a zsenge levelek is tavasszal, ha a sűrű elhalt réteg alatt kihajtanak egyáltalán.
Ha ősszel azért nem vágtad volna le a leszáradtnak látszó részeket, mert abban reménykedtél, hogy tavasszal talán újra kihajt, akkor elárulom: túl optimista voltál, mert ezek a részek csakugyan és végérvényesen leszáradtak, és a hernyóselyemtől filces réteg csak a fényt veszi el a belül lappangó rügyektől.
Szorítsd össze a fogad, és kezd visszatörögetni a leszáradt ágacskákat, ameddig el nem éred az eleven részt. Tudom, ez fájdalmas dolog. Persze, nem a buxusnak, mert ő nem érzi, hanem neked, aki évekig dédelgetted, amíg ilyen szép nagyra nőtt.
Számíts rá, hogy szívószálnál (vagy rosszabb esetben: ceruzánál) vékonyabb ágacskákban nemigen remélhetsz életet. Ha ráéreztél, milyen mélyre kell menni a visszavágással, jöhet a metszőolló vagy a sövényvágó, és adj neki! Figyeld az ágak kérgét. Ha súlyos rágásnyomot találsz a kérgen, mint ezen a gallyon is, melyet a régi temetőben kaptam lencsevégre az egyik buxuson, akkor jobb, ha a rágás alatt vágsz:



Aztán várj türelmesen tavaszig, hogy kiderüljön, maradt-e még remény.

Addig is lássuk a moly életciklusát:



2015. február 27., péntek

Agymosás minden éjjel – de csak ha alszol!

Erre a TED videóra Évika hívta fel a figyelmemet, aki 2014 őszén kezdte el egyetemi tanulmányait Glasgowban a neuroscience, magyarul az idegtudomány területén. A véletlen úgy hozta, hogy a 2014 szeptemberében készült és 2015 januárjában már 2 millió ember által megnézett videó lefordítatlan volt még, ezért nyomban lecsaptam a magyarítására. Íme:


Jeff Iliff idegkutató TED-előadásának hivatalos összefoglalója:
Az agy testünk teljes energiaellátásának egynegyedét használja fel, noha a tömege csak két százalékát teszi ki a test egészének. Hogyan képes ez az egyedülálló szerv hozzájutni az életfontosságú tápanyagokhoz, és – ami talán még ennél is fontosabb – hogyan képes megszabadulni a szennyező anyagcseretermékektől? A legfrissebb kutatási eredmények szerint a válasz az alvással lehet kapcsolatban.
Mielőtt továbbolvasnád a bejegyzést, nézd meg a videót – nincs 12 perc az egész  –, nehogy lelőjem a poént!



2015. február 3., kedd

Állati találmányok: fogaskerék

Ez a bejegyzés egy olyan felfedezésről szól, amely nem váltja meg a világot: nem oldja meg az emberiség energiagondjait, nem fékezi meg az ebólát, nem lassítja a klímaváltozást, és nem adja meg a kérdést a 42-re.
Másrészt viszont olyan, klasszikusan szép felfedezés ez, amilyenre mind ki vagyunk éhezve régen, mert bármily meglepő is a dolog, mégis mindannyian megértjük.
Talán még ez is megfordul némelyőnk fejében:
Ne már! Ezt én is felfedezhettem volna!
A főszereplő bemutatásával kezdem:

Issus Coleoptratus Jr.
(1 rovarpalánta 1:1-es áttétellel)


Junior "keresztnevét" természetesen kisbetűvel írják, tehát Issus coleoptratus a becsületes neve. A faj az Issidae családba tartozik. Ezeket magyarul pajzsoskabócának hívják. Kiterjedt rokonságáról egy másik bejegyzésemben találsz (majd, esetleg) unalmas részleteket. Egy kicsivel talán kevésbé unalmasat ugyanitt, csak lentebb, a Mik ezek a mitugrászok? című részben. Most csak egy portrét mutatok róla és egy felnőtt fajtársáról:

Ezzel a fiatal Issus coleoptratus nimfával/lárvával folytatta
Prof. Malcolm Burrowsazokat a kísérleteit, amelyekről szó lesz.
[Courtesy of Prof. Malcolm Burrows
Így néz ki a Wikipedia szerint egy felnőtt Issus coleoptratus rovar.
[Picture taken from Wikipedia]

Nos, a gyerekkabóca – más családban is előfordul ilyen – nemcsak szépségével, de egy különleges tulajdonságával is kitűnik a felnőttek közül, nevezetesen, mindkét hátsó ugrólábának combtöve egy-egy fogaskerékfélét alkot, melyek fogai egymásba kulcsolódnak. Legalábbis ez derül ki a két felfedező, Malcolm Burrows és Gregory Sutton 2013-as cikkéből, mely a Science (Tudomány) c. folyóiratban jelent meg, és az interneten is elérhető bárki számára, miután ingyenesen regisztrálta magát.

Ez a fénykép, melynek eredetijét a biofogaskerekek felfedezőjétől, Prof. Malcolm Burrowstól, a Cambridge-i Egyetem emerituszától kaptam, jól mutatja a fogak összekapcsolódását. Látszik az is, hogy a fogak  nemcsak lekerekítettek kissé (hogy ne törjön le a végük működés közben), hanem egy picit íveltek is (felfelé hajlanak, ami az aszimmetrikus működéssel függhet össze). A méreteket jobban érzékeled, ha tudod, hogy a színes vonal hossza (20 µm) alig haladja meg egy befőzési celofán vastagságát (15 µm). [Courtesy of Prof. Malcolm Burrows]



2015. január 31., szombat

YouTube-kezelési gyorstalpaló

Gondoltam, mutatok egy pár dolgot a YouTube kezeléséről a hozzám hasonlóknak, akik hajlamosak elfelejteni, hogy mennek ezek a dolgok. Ha másnak nem, nekem jól jöhet még egyszer, ha megint elfelejtem. (Remélem, emlékezni fogok még rá, hogy írtam egyszer egy ilyen blogbejegyzést :)

Fontos:
  • a videót akkor lehet beállítani, amikor már fut, és 
  • a beállítások arra vonatkoznak, ami látszik. 
Ha tehát az elejére tettek egy reklámot, azon nem tudod beállítani az igazi videó esetleges feliratozását.

Ha érdekel, hol készítettem a feliratozást a "Rózsabogarak aranyfénye 3D-s moziszemüvegen át" című videómhoz, elárulom Neked: az Amara az a hely. Először is a Subtitle Video gombot kell megnyomni, hogy megadhasd a feliratozandó YouTube videód URL-jét. Fontos, hogy össze legyen linkelve a YouTube csatornád az Amarával. Nem ördöngösség,  én is meg tudtam csinálni, és ingyen van.

Kezdjük tehát a feliratozással:



2015. január 23., péntek

Reversal of handedness of circularly polarized light by mirror

A demonstration – simple, cheap & instructive 

For this demonstration you need
  • a small pocket mirror (preferably rectangular)
  • a pair of 3D movie glasses (circularly polarized) 
  • a shiny green rose chafer (dead or alive :) 
The rose chafer (Cetonia aurata) is a very common beetle in Hungary where I live. It comes in different shades of shiny green but natural black also occurs.

Watch the black one to the left. For some reason it lacks the helical structure of chitin molecules that is needed to produce the shiny green color of its neighbor to the right. You will need a green one for the demonstration. I am showing you the black one only for comparison. That's how the green one would look if, somehow, you'd block the circularly polarized light that carries the green color to your eyes.

As you can learn from this Wikipedia article, the color of Cetonia aurata comes from left-handed circularly polarized light. You can easily check this using a circularly polarized filter. That's why you need the 3D movie glasses which have both types of filter. Mine is a masterImage make, whose left filter is left polarized and right filter is right polarized. Easy to remember, see? This video shows you the glasses in action. Make sure that the English SUBTITLES are turned ON!



And here comes the demonstration in three acts:



2015. január 13., kedd

Lássuk a fényt! – A foton

A fény modellezése


Ugye tudod, hogy a fény láthatatlan?

Még az úgynevezett látható fény is az, mely a teljes elektromágneses sugárzási spektrum infravörös (IR) és ultraibolya (UV) közé eső szivárványrészét jelenti a kb. 390 nm és 780 nm közötti hullámhossztartományban, ami, ha ez itt hangtanról szólna, kb. egy „szűk” oktávnak felelne meg:

1. ábra. A zongorabillentyűket itt úgy színeztem át, hogy a g hangnak megfelelőt önkényesen „G színűre” festettem, ami alatt az RGB színrendszer tiszta zöld alapszínét (#00ff00) értem. A többi billentyű RGB színkódját egy onlájn program segítségével generáltam úgy, hogy a színeknek megfelelő fényhullámhosszak aránya megegyezzen a billentyűkhöz tartozó hanghullámhosszakéval a C4-C5 közötti oktávban. Megjegyzem, a c és a c' hangnak megfelelő színt az ember már nemigen látja, mert az egyik az infravöröshöz (IR), a másik az ultraibolyához (UV) áll közel.

Amikor felkapcsolod a villanyt, nem a fényt látod, hanem a környező tárgyak 3D-s képét láttatja veled az agyad. Ezt a képet a tárgyakon szóródott és a retinádba csapódott néhai fotonok tömör búcsúüzenete alapján hozza létre – „erről jöttem és ilyen volt a színem” –, felhasználva még azt az információt, hogy melyikből hány volt.

2. ábra. A foton üzenetéről bővebben itt!

És mégis, annyira vizuális lények vagyunk, hogy látni akarjuk a láthatatlant is. Ezért vannak az elektromágneses hullámokat szemléltető animálatlan és animált grafikák, és erre valók azok a tárgyi analógiák is, amelyeket be akarok mutatni Neked. Az utóbbiakat – csavarok és anyák, kések, üvegmosó kefe, fúró és alátét – lehet, hogy gyerekesnek fogod tartani, talán még méltatlannak is a témához (mely fényévekkel téveszti el a Fény Éve 2015 célját). De hidd el, a „tudományosabb” profi szemléltetések is lehetnek félrevezetők, mert a látszat néha csal, és ezért másképp értelmezed azt, amit a modell készítője üzenni akart vele Neked.
[ABR: Minden gyerekesség mellett, akadnak nehezebben felfogható érvelések is, afféle Apró Betűs Részek – mondhatnád ABeR-rációk –, amelyeket többnyire úgy jelzek, ahogy ezt a szakaszt itt, amit most olvasol. Nem teszem igazán apró betűssé ezeket, mert az alapszöveg is épp elég apró betűkkel van írva. Ha kielégít az, amit ezeken kívül írok, akkor nyugodtan ugord át az ilyeneket. Így mindketten jól járunk: én leírom, ami kikívánkozik belőlem, Neked pedig nem kell elolvasnod, amit írtam.]


A fény Tükörországban

Emlékszel Lewis Carroll Alice Tükörországban című könyvére? Ha nem, a MEK oldalán felfrissítheted emlékeidet. Sőt, adok egy linket is egy 1980-as hangjátékhoz, ahonnan a bal oldali illusztráció ötletét vettem. Megvagy? Akkor folytatom.
Nos, ahogy Alice-t a fehér cica, úgy engem a fekete rózsabogár inspirált, hogy bekukkantsak a Tükör mögé.
Azt mondod, hogy a rózsabogár aranyzöld színben csillog?
Na jó, tegyünk egy kis kitérőt.