2014. július 13., vasárnap

Egy szimpla kis darázs – extrákkal

A napokban rovarokat fotózgattam a törökbálinti József-hegyen. Többek közt olyanokat, melyek az egynyári seprence virágait látogatták. Lekaptam egy kb. 10 mm-es darazsat is néhányszor. Semmi különöset nem vettem észre rajta, de ott volt, hagyta magát, és ez nekem elég volt a cselekvéshez.

Egy szimpla kis darázs az egynyári seprence virágán.
(Ha azt hiszed, hogy most találtam ki ezt a nevet, nézz utána a Wikipédiában :)

A meglepetés otthon ért, amikor megnéztem a darázsról készült sikerültebb képeket. Nem akartam hinni a szememnek. Moldova György „Kettős verseny hegedűre és írógépre” c. groteszkje jutott eszembe róluk, csakhogy nem miniatűr írógép vagy hegedű nőtt ki a teremtmény kezéből, hanem valami műanyag bukszaféle, lappát vagy kapa, esetleg elméretezett műköröm. Plusz rengeteg oda nem illő dolog is volt a testén, melyeket atkáknak néztem:

A darázs balról. Figyeld a barnás pöttyöket a testén, melyek a feje tövén és a potroha elülső részén egy-egy sűrűbb foltot alkotnak. Ezek az atkák. Sajnos, a kép nem elég éles és nem elég jó felbontású ahhoz, hogy látni lehessen a lábaikat. Figyeld a hátrafelé álló műkörömszerű dolgot, mely a hátrahajló csáp hegye és az előreálló középső láb között látszik. Ez a sárga színű első láb végét alkotja, mely ívben hajlik előre a darázs „álla” alá.
A darázs jobbról. Az atkák eloszlása olyan, mint a baloldalon. A „műköröm” itt nehezebben vehető ki, mert a színe összemosódik a hátteret adó szirmokéval. Érdemes megnézni ezt a Flickr albumomat, mert ott több kép is van:
  https://www.flickr.com/photos/nagysandor/sets/72157645219810760/

Miféle darázs lehet ez?

Egy hasonló darázs (kapufa)


Az alábbi képet többszöri nekifutásra sikerült levadásznom a Flickrben:



Amint látod, nem teljesen olyan, mint az enyém, de ennek is műkörömkeze van. Innen, a tudományos fajnév birtokában – Crabro cribrarius – már diadal volt a menet: a szálak egyenesen a német Wikipediába vezettek:

A Crabro cribrarius hímje. A kép forrása a német Wikipedia

A német Wikipedia szerint Európában összesen 13 Crabro faj él, ezek közül 7 faj található Közép-Európában. Gondolom, így nálunk is, mert a német Wikipediában is oda vagyunk sorolva.
A Brehm magyar nyelvű kiadása a Crabro darazsakat szitásdarazsaknak nevezi. Mint látni fogod, a szitásdarazsak alatt valójában egy egész rovarcsaládot (Crabronidae) kell érteni, ahová a Crabro nemen kívül még sok más nem tartozik (de igen :).

Megvan a darazsunk (gól!)


Szégyen ide, szégyen oda, de az alábbi káprázatos felvételt csak azután találtam meg az interneten, hogy ennek a bejegyzésnek az eredetijét feltettem a blogomra.



Ha összeveted Nikola Rahmé felvételét az enyémmel, akkor nyilván nemcsak abban fogsz egyetérteni velem, hogy a kettő minősége közt ég és föld a különbség, hanem abban is, hogy a tartalmi egyezés bámulatos. Így Nikola Ramé azonosítását elfogadva, megvan a faj: a közönséges szitásdarázs (Lestica clypeata). Mert a Crabronidae családba tartozik ez is.

Rokonság és pereputty


Ha jól értettem a német Wikipedia oldalain feltáruló szövevényes történetet, akkor a Crabro nem és a Lestica nem is abba a magyarul szitásdarazsaknak nevezett Crabronidae családba tartozik (azon belül is a Crabroninae alcsaládba), mely egy több családot összefoglaló tágabb rokonság része. Ezt a tágabb rokonságot az Urania Állatvilág a kaparódarázs alkatúak családsorozatának (Spheciodea) nevezi. Ebbe a rendszertanilag zűrös kompániába tartozik többek közt a kaparódarazsak családja (Sphecidae) is, melyről a családsorozatot elnevezték. Ezt azért említem meg, hogy legyen mihez kötni ezt a kis jószágot a fekete-sárga csíkos mezében. Tehát minden hasonlósága ellenére sem közeli rokona pl. a francia darázsnak, mely az úgynevezett valódi darazsak közé tartozik. Például a kaparódarazsak (számomra) meglepő módon közelebbi rokonságban vannak a méhekkel (pl. a háziméhhel), mint a valódi darazsakkal. (A magyar Wikipédiából ez számomra nem derül ki.)

Francia darázs képe a magyar Wikipédiából

Közismert példa lehetne nálunk kaparódarázsra (tehát Crabronidára) a homoki hernyóölő, ha az emberek jobban odanéznének a lábuk elé. A napokban például én a lábam elé néztem, és észre is vettem néhányat, amint a kerékpárút és az Egér út között ivadékbölcsőt kapartak a törmelékes földbe (amit homoknak hittek szegények :). Az egyik hernyóölőt le is videóztam, miközben dolgozott. Azt javaslom, ne kapcsold ki a hangot. Az autózaj hátterében hallani fogod a kaparászást, sőt, mintha még a törmelék szétszórása is hallatszana néha, amikor a darázs elindul vissza a lyukhoz:



Elég silány a videó: egy kicsit jobban látszik, ha a YouTube feliratra kattintva nézed. Mutatok hát egy állóképet is, hogy jobban megfigyelhesd a darázs küllemét:

A fenti videó címhősnője abban a pillanatban, amikor a lyukból kikapart törmeléket maga mögé szórván elindul vissza az üreghez. A munka egy ciklusa tehát így néz ki lekottázva:
||: Vissza az üreghez | Bebújás | Kaparás | Kihátrálás egy véletlenszerű irányban | A törmelék hátraszórása :||
Egy másik homoki hernyóölő (Ammophila sabulosa) gyalogbodza (Sambucus ebulus) virágán nyalakodik.
(Ez is nőstény lehet, mert ezüstös színűnek tűnik az oldala. Legalábbis a Wikipédiában ezt olvastam.)

Nos egy szitásdarázs élete sem csak viráglátogatásból áll: ha szaporodni akar, akkor kaparnia kell. Kurtább lévén a 16–28 milliméteres hernyóölőnél, még keményebben kapar, hogy jusson neki egy esély a szaporodásra. Viszont a kikapart gödörbe tojt utódait nem hernyóval táplálja, ahogy a hernyóölő, hanem különböző legyekkel. Például a legnagyobb (9-18 milliméteres) Crabro faj, a Crabro cribrarius nősténye farkaslegyeket, dongólegyeket és böglyöket visz a 15-20 cm mélyre ásott fészkébe. A legyeket röptében kapja el, ami szép teljesítmény egy fecskétől is, nemhogy egy aprócska darázstól. A felnőtt darázs maga nem húsevő: kizárólag virágnektáron él, ám a sok szénhidrát nem árt meg az alakjának: holtáig megőrzi darázsderekát.

Mi az az izé a darázs lábán?

Először is, csak a szitásdarázs hímjeinek van műkörmös lapátkezük, mint az első képeken. A nőstények úgy festenek, mint akármelyik más darázs.

Hogy mire jó a Crabro hím lapátkeze? Egy biztos, nem lapátolásra, mert a fészkelés a nőstény gondja. Akkor meg mire? Nos, a német Wikipédia szerint – nem, nem én találtam ki ezt sem! – nem lapát ez, nem is műköröm, hanem szemellenző. A hím párzás közben használja. Nem a saját szemét takarja be vele (mert szégyenlős mondjuk, vagy mert egy méhkirálynő az ideálja), hanem a nőstény szemét. Úgy, ahogy az alábbi képen látod.

Szitásdarazsak párzása. Ez a kép nem Crabro darazsakat mutat, hanem elvileg ugyanolyanokat,
mint az enyém, tehát közönséges szitásdarazsakat (Lestica clypeata).
(Courtesy of Prof. James Keith Lindsey. Click here for the original site of this picture.
Visit Prof. Lindsay's ecological page by clicking here.)  
Mert a Crabro lányok a sötétben szeretik. És igaz ugyan, hogy a Crabro fiúk nem igazán dolgosak, de legalább gavallérok. És a lányok buknak az ilyenre. (Ez a passzus nincs benne a német Wikipediában, de szerintem csak ez lehet a logikus magyarázat erre az egészre.)

Nem bántják az atkák a darazsat?

Julie A. Craves szerint (akivel emailben konzultáltam erről) ezek az atkák ártalmatlan alkalmi potyautasok lehetnek, úgynevezett foretikus atkák. Ezek csupán a darázs ingyenes, ám korántsem szándékos repülőszolgáltatását veszik igénybe, hogy érdekes és új helyekre jussanak el olcsón és kis fáradsággal. Rákerestem a Gugli képkeresőjével a „phoretic mites” kifejezésre. Ha jó a gyomrod, kattints ide. Megjegyzem, ezt a katicás képet elnézve, én még az atkákkal sem cserélnék (na jó, talán az elsővel ott, a pilótaülésen), nemhogy a katicabogárral.

Az alább látható lószúnyog még aránylag jól járt, és az atkák is viszonylag kényelmesen elvannak elöl a „business class”-on:



Megjegyzem, Julie A. Craves úgy jön ide, hogy a „That’s Mitey Interesting!” (Atka akták :) c. blogbejegyzésében először találkoztam az „acarinarium” kifejezéssel. Az „akarinárium” szóra hiába kerestem rá a Guglival, ezért – beleavatkozva mások szakterületébe – bátorkodom az „atkárium” magyarítást ajánlani a pókszabászok figyelmébe. Némelyik esetben kifejezőbb lenne talán az „atkatáska”, ahogy itt is:




Megjegyzem, nem vagyok benne abszolút biztos, hogy a fenti kép csakugyan akarinárium, de ha igen, akkor atkatáska.
Nos, az atkárium esetében, a szolgáltatást önkéntes alapon nyújtja a szállító rovar, felismerve az együttműködés kölcsönös előnyeit. Nem pusztán arról van szó, hogy jobban jár a szolgáltató, ha egy erre kialakított helyen – vagyis az atkáriumban – tartózkodnak az atkák menet közben, ahelyett, hogy teszem azt, a szemén ülnének, mint a boldogtalan katicának, miközben az repülni próbál, hanem azért, mert célba érve viszontszolgáltatást kap tőlük.

Egyes földben lakozó méhek esetében pl. az atkák elfogyasztják azokat a gombákat, amelyek esetleg kárt tennének az ivadékokban vagy felélnék előlük a táplálékot. Az atkák ilyenkor a fiatalokkal együtt költöznek azok új otthonába, és így mindenki boldogabb lesz.

Források



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése