2014. július 13., vasárnap

Egy szimpla kis darázs – extrákkal

A napokban rovarokat fotózgattam a törökbálinti József-hegyen. Többek közt olyanokat, melyek az egynyári seprence virágait látogatták. Lekaptam egy kb. 10 mm-es darazsat is néhányszor. Semmi különöset nem vettem észre rajta, de ott volt, hagyta magát, és ez nekem elég volt a cselekvéshez.

Egy szimpla kis darázs az egynyári seprence virágán.
(Ha azt hiszed, hogy most találtam ki ezt a nevet, nézz utána a Wikipédiában :)

A meglepetés otthon ért, amikor megnéztem a darázsról készült sikerültebb képeket. Nem akartam hinni a szememnek. Moldova György „Kettős verseny hegedűre és írógépre” c. groteszkje jutott eszembe róluk, csakhogy nem miniatűr írógép vagy hegedű nőtt ki a teremtmény kezéből, hanem valami műanyag bukszaféle, lappát vagy kapa, esetleg elméretezett műköröm. Plusz rengeteg oda nem illő dolog is volt a testén, melyeket atkáknak néztem:

A darázs balról. Figyeld a barnás pöttyöket a testén, melyek a feje tövén és a potroha elülső részén egy-egy sűrűbb foltot alkotnak. Ezek az atkák. Sajnos, a kép nem elég éles és nem elég jó felbontású ahhoz, hogy látni lehessen a lábaikat. Figyeld a hátrafelé álló műkörömszerű dolgot, mely a hátrahajló csáp hegye és az előreálló középső láb között látszik. Ez a sárga színű első láb végét alkotja, mely ívben hajlik előre a darázs „álla” alá.
A darázs jobbról. Az atkák eloszlása olyan, mint a baloldalon. A „műköröm” itt nehezebben vehető ki, mert a színe összemosódik a hátteret adó szirmokéval. Érdemes megnézni ezt a Flickr albumomat, mert ott több kép is van:
  https://www.flickr.com/photos/nagysandor/sets/72157645219810760/

Miféle darázs lehet ez?

Egy hasonló darázs (kapufa)


Az alábbi képet többszöri nekifutásra sikerült levadásznom a Flickrben:



Amint látod, nem teljesen olyan, mint az enyém, de ennek is műkörömkeze van. Innen, a tudományos fajnév birtokában – Crabro cribrarius – már diadal volt a menet: a szálak egyenesen a német Wikipediába vezettek:

A Crabro cribrarius hímje. A kép forrása a német Wikipedia

A német Wikipedia szerint Európában összesen 13 Crabro faj él, ezek közül 7 faj található Közép-Európában. Gondolom, így nálunk is, mert a német Wikipediában is oda vagyunk sorolva.
A Brehm magyar nyelvű kiadása a Crabro darazsakat szitásdarazsaknak nevezi. Mint látni fogod, a szitásdarazsak alatt valójában egy egész rovarcsaládot (Crabronidae) kell érteni, ahová a Crabro nemen kívül még sok más nem tartozik (de igen :).

Megvan a darazsunk (gól!)


Szégyen ide, szégyen oda, de az alábbi káprázatos felvételt csak azután találtam meg az interneten, hogy ennek a bejegyzésnek az eredetijét feltettem a blogomra.



Ha összeveted Nikola Rahmé felvételét az enyémmel, akkor nyilván nemcsak abban fogsz egyetérteni velem, hogy a kettő minősége közt ég és föld a különbség, hanem abban is, hogy a tartalmi egyezés bámulatos. Így Nikola Ramé azonosítását elfogadva, megvan a faj: a közönséges szitásdarázs (Lestica clypeata). Mert a Crabronidae családba tartozik ez is.

Rokonság és pereputty


Ha jól értettem a német Wikipedia oldalain feltáruló szövevényes történetet, akkor a Crabro nem és a Lestica nem is abba a magyarul szitásdarazsaknak nevezett Crabronidae családba tartozik (azon belül is a Crabroninae alcsaládba), mely egy több családot összefoglaló tágabb rokonság része. Ezt a tágabb rokonságot az Urania Állatvilág a kaparódarázs alkatúak családsorozatának (Spheciodea) nevezi. Ebbe a rendszertanilag zűrös kompániába tartozik többek közt a kaparódarazsak családja (Sphecidae) is, melyről a családsorozatot elnevezték. Ezt azért említem meg, hogy legyen mihez kötni ezt a kis jószágot a fekete-sárga csíkos mezében. Tehát minden hasonlósága ellenére sem közeli rokona pl. a francia darázsnak, mely az úgynevezett valódi darazsak közé tartozik. Például a kaparódarazsak (számomra) meglepő módon közelebbi rokonságban vannak a méhekkel (pl. a háziméhhel), mint a valódi darazsakkal. (A magyar Wikipédiából ez számomra nem derül ki.)

Francia darázs képe a magyar Wikipédiából

Közismert példa lehetne nálunk kaparódarázsra (tehát Crabronidára) a homoki hernyóölő, ha az emberek jobban odanéznének a lábuk elé. A napokban például én a lábam elé néztem, és észre is vettem néhányat, amint a kerékpárút és az Egér út között ivadékbölcsőt kapartak a törmelékes földbe (amit homoknak hittek szegények :). Az egyik hernyóölőt le is videóztam, miközben dolgozott. Azt javaslom, ne kapcsold ki a hangot. Az autózaj hátterében hallani fogod a kaparászást, sőt, mintha még a törmelék szétszórása is hallatszana néha, amikor a darázs elindul vissza a lyukhoz:



Elég silány a videó: egy kicsit jobban látszik, ha a YouTube feliratra kattintva nézed. Mutatok hát egy állóképet is, hogy jobban megfigyelhesd a darázs küllemét:

A fenti videó címhősnője abban a pillanatban, amikor a lyukból kikapart törmeléket maga mögé szórván elindul vissza az üreghez. A munka egy ciklusa tehát így néz ki lekottázva:
||: Vissza az üreghez | Bebújás | Kaparás | Kihátrálás egy véletlenszerű irányban | A törmelék hátraszórása :||
Egy másik homoki hernyóölő (Ammophila sabulosa) gyalogbodza (Sambucus ebulus) virágán nyalakodik.
(Ez is nőstény lehet, mert ezüstös színűnek tűnik az oldala. Legalábbis a Wikipédiában ezt olvastam.)

Nos egy szitásdarázs élete sem csak viráglátogatásból áll: ha szaporodni akar, akkor kaparnia kell. Kurtább lévén a 16–28 milliméteres hernyóölőnél, még keményebben kapar, hogy jusson neki egy esély a szaporodásra. Viszont a kikapart gödörbe tojt utódait nem hernyóval táplálja, ahogy a hernyóölő, hanem különböző legyekkel. Például a legnagyobb (9-18 milliméteres) Crabro faj, a Crabro cribrarius nősténye farkaslegyeket, dongólegyeket és böglyöket visz a 15-20 cm mélyre ásott fészkébe. A legyeket röptében kapja el, ami szép teljesítmény egy fecskétől is, nemhogy egy aprócska darázstól. A felnőtt darázs maga nem húsevő: kizárólag virágnektáron él, ám a sok szénhidrát nem árt meg az alakjának: holtáig megőrzi darázsderekát.

Mi az az izé a darázs lábán?

Először is, csak a szitásdarázs hímjeinek van műkörmös lapátkezük, mint az első képeken. A nőstények úgy festenek, mint akármelyik más darázs.

Hogy mire jó a Crabro hím lapátkeze? Egy biztos, nem lapátolásra, mert a fészkelés a nőstény gondja. Akkor meg mire? Nos, a német Wikipédia szerint – nem, nem én találtam ki ezt sem! – nem lapát ez, nem is műköröm, hanem szemellenző. A hím párzás közben használja. Nem a saját szemét takarja be vele (mert szégyenlős mondjuk, vagy mert egy méhkirálynő az ideálja), hanem a nőstény szemét. Úgy, ahogy az alábbi képen látod.
Szitásdarazsak párzása. Ez a kép nem Crabro darazsakat mutat, hanem elvileg ugyanolyanokat, mint az enyém, tehát közönséges szitásdarazsakat (Lestica clypeata). (Courtesy of Prof. James Keith Lindsey. Visit his ecological page.) 
Mert a Crabro lányok a sötétben szeretik. És igaz ugyan, hogy a Crabro fiúk nem igazán dolgosak, de legalább gavallérok. És a lányok buknak az ilyenre. (Ez a passzus nincs benne a német Wikipediában, de szerintem csak ez lehet a logikus magyarázat erre az egészre.)

Nem bántják az atkák a darazsat?

Julie A. Craves szerint (akivel emailben konzultáltam erről) ezek az atkák ártalmatlan alkalmi potyautasok lehetnek, úgynevezett foretikus atkák. Ezek csupán a darázs ingyenes, ám korántsem szándékos repülőszolgáltatását veszik igénybe, hogy érdekes és új helyekre jussanak el olcsón és kis fáradsággal. Rákerestem a Gugli képkeresőjével a „phoretic mites” kifejezésre. Ha jó a gyomrod, kattints ide. Megjegyzem, ezt a katicás képet elnézve, én még az atkákkal sem cserélnék (na jó, talán az elsővel ott, a pilótaülésen), nemhogy a katicabogárral.

Az alább látható szitakötő még aránylag jól járt, és az atkák is viszonylag kényelmesen elvannak a szárnyán:

+SAM_3357 L45-85-230_cr Hím szitakötő atkákkal


Megjegyzem, Julie A. Craves úgy jön ide, hogy a „That’s Mitey Interesting!” (Atka akták :) c. blogbejegyzésében először találkoztam az „acarinarium” kifejezéssel. Az „akarinárium” szóra hiába kerestem rá a Guglival, ezért – beleavatkozva mások szakterületébe – bátorkodom az „atkárium” magyarítást ajánlani a pókszabászok figyelmébe. Némelyik esetben kifejezőbb lenne talán az „atkatáska”, ahogy itt is:




Megjegyzem, nem vagyok benne abszolút biztos, hogy a fenti kép csakugyan akarinárium, de ha igen, akkor atkatáska.
Nos, az atkárium esetében, a szolgáltatást önkéntes alapon nyújtja a szállító rovar, felismerve az együttműködés kölcsönös előnyeit. Nem pusztán arról van szó, hogy jobban jár a szolgáltató, ha egy erre kialakított helyen – vagyis az atkáriumban – tartózkodnak az atkák menet közben, ahelyett, hogy teszem azt, a szemén ülnének, mint a boldogtalan katicának, miközben az repülni próbál, hanem azért, mert célba érve viszontszolgáltatást kap tőlük.

Egyes földben lakozó méhek esetében pl. az atkák elfogyasztják azokat a gombákat, amelyek esetleg kárt tennének az ivadékokban vagy felélnék előlük a táplálékot. Az atkák ilyenkor a fiatalokkal együtt költöznek azok új otthonába, és így mindenki boldogabb lesz.

Források



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése