2014. március 21., péntek

Fantasztikus áttételkalkulátor fixihez!

Magyarított applet a SURPRACE-tól

Az alábbi applet eredetije ezen a címen található:

www.surplace.fr/ffgc/
    A magyarított változat erről a címről fut:

    nagysandor.eu/bicajos/surplace/

    természetesen engedély alapján. Az applet után mutatok róla néhány képernyőfelvételt, valamint hozzáfűzök egy-két magyarázatot. Alapértelmezés szerint az angol nyelvű opció jön elő az angolszász egységekkel. Két kattintás, és a magyart látjuk a szokott SI egységekkel.



    Magyar nyelvű opció SI egységekkel

    Így néz ki a magyar nyelvű panel. A francia nyelvűt cseréltem le, az angolt meghagytam:


    2014. március 14., péntek

    Meddig bírod lélegzetvétel nélkül?

    Csak az első öt perc a nehéz ...


    ... mondják.

    Legalábbis a kezdő fuldoknok számára – teszem hozzá a lenti videóból leszűrtek alapján. Mert kellő gyakorlattal a kínok elnyújthatók. De ne vágjunk a dolgok elébe.



    2014. március 13., csütörtök

    Kalória[sz]ámítás

    Miért rosszak a kalóriaszámítások - Instant Egghead #47

    Több ismerősöm is van, aki figyeli a bevitt kalóriákat. Vagy csak hiszi?

    Ma botlottam bele ebbe a kis videóba a Scientific Americantől, amely lényegében arról szól, hogy az ételek kalóriatartalmára építő diéták bizonytalan alapon állnak. Nyomban magyarítottam is, annyira megtetszett. Azt hiszem, mindenkinek érdemes rászánni a 2-3 perces lejátszási időt, akár meg van elégedve a testsúlyával, akár nincs, mert érdekeseket hallunk.


    Ha a beágyazott videóban nem jelenne meg a magyar feliratozás, állítsuk le. Ilyenkor az alján megjelenik ez a beállítósáv:
    A fehér téglalapba kattintva előjönnek azok a nyelvek, amelyeken van már feliratozás. Válasszuk ki a magyart. Azért a magyar szöveget lemásoltam ide is, hátha folyamatosan akarja valaki elolvasni. A kapcsolódó linkeket mindenképp érdemes megnézni!



    2014. március 11., kedd

    Christian & Belloni: Physlet Fizika

    Magyarított weboldalak a Physlet® Physics 2E helyről


    A Physlet® Physics 2E hely lényegében egy 810 animációs oldalt tartalmazó elektronikus tankönyv a fizika alapjairól. A következő kötetekre oszlik:

    Mechanika • Folyadékok • Hullámok • Termodinamika • Elektromágnesesség • Áramkörök • Optika. 

    Mi az a Physlet?

    A Physlet a "Physical Java Applet" (fizikai Java applet) elnevezésből alkotott mozaikszó. A Physlet Wolfgang Christian zseniális invenciója: kicsi (de nagyszerű) Java programokról van szó, melyeket JavaScript hangol össze és paraméterez. Hogy mit tudnak a Physletek, azt megnézheti ezen a blogbejegyzésemen:
    A biciklin mindig szembe fúj a szél...
    A bicajos appletem ugyanis – a Schulphysik.hu többi appletjéhez hasonlóan  – szintén Physletekre épül.

    Szóval Java... Nincs ezzel gond?

    Nos, igen, a Javával gond van mostanában, de speciálisan a Physletek esetében a gondok – a Java jelenlegi, 7.51-es verziójában – elháríthatók. Legalábbis ami az én oldalaimon található Physleteket illeti. Hogy hogyan? Erről szól a következő blogbejegyzésem:
    Hogyan vehető rá a Java 7.51 a Java appletek lejátszására? 
    Érdemes elolvasni a fenti oldal alján az első megjegyzést, melyet magam írtam azoknak, akik
    • nem frissítették még a Javájukat 7.51-re vagy
    • nincs Java a gépükön.

    És hosszú távon? Érdemes egyáltalán a Physletekkel foglalkozni?

    Jó kérdés! A válasz attól függ, ki kérdezi.
    • Ha Ön fizikatanár vagy fizikát tanul, akkor feltétlenül érdemes! Használja őket, amíg lehet!
      Használja ki a már magyarított oldalakat tanításra, ill. tanulásra. És nemcsak az animációk miatt. Christian & Belloni (és az a néhány oktató, aki "bedolgozott" a szerzőpárosnak) nagyon tud mások fejével gondolkodni. Magyarázataikban rávilágítanak azokra a jellemző fogalmi félreértésekre, amelyekkel tanítási gyakorlatuk során találkoztak. 
    • Ha én kérdezem magamtól, hogy érdemes-e folytatnom a magyarítást, akkor bizonytalan vagyok.
      2013/2014 fordulóján nagy elánnal fogtam bele a magyarításba. Első lelkesedésemben, napi sok óra munkával, kb. két hónap alatt elkészültem 50+ weboldallal. Aztán tartottam egy kis szünetet, mert más projektjeim is vannak. Most, higgadtabb fejjel arra gondolok: jobb, ha visszafogom magam, mert visszajelzések híján azt sem tudom, használja-e valaki azt, ami megvan. Mert hiába tudom én, hogy jók, ha akkor veszik észre őket mások, amikor a Javának esetleg végképp befelhőzött, akkor értelmetlenül fecsérelem az energiámat a magyarítás folytatására.

      Kérés a fizikát tanító vagy tanuló látogatóhoz

      Ha úgy gondolja, hogy érdemes folytatnom a hely magyarítását, írja meg ezt a véleményét  a bejegyzés végén található üzenő mezőben. Örülnék, ha elárulná magáról, hogy tanárként vagy diákként ír-e, de nem kell azonosítania magát, és regisztrációra sincs szükség.

      Mielőtt ezt megtenné, látogasson el erre az oldalamra, hogy érdemben tudjon dönteni ebben a kérdésben:
      Ajánlott böngészők: Firefox FF és Internet Explorer IE.
      A Chrome Chrome néha kiakad a Physletektől.
      Tanulmányozza a már magyarított illusztrációkat, kezdve pl. ezzel az optikaival, mely az egyik szemem fénye:
      Íme egy képernyőfelvétel az appletről:


      Véleményét és fáradságát előre is köszönöm,
      Nagy Sándor m&m


      2014. március 9., vasárnap

      A bicikli áttételskálája

      Új HTML5 szimuláció az Asimov Tékában


      130 évvel ezelőtt, ha ránéztél két biciklire, rögtön láttad, melyikkel tudnál gyorsabban tekerni sík terepen. Természetesen azzal, amelyiknek nagyobb az első kereke. Feltéve persze, hogy elég hosszú a lábad, hogy elérd a pedálját!

      1884-ben ugyanis még közvetlen elsőkerék-meghajtású Penny Farthing tetején feszítve "bicyclerezett" az, akinek telt rá: ahhoz hasonlóval, amit a balra látható gif animáció mutat. (Forrás: eclectech.) Ez az a kerékpártípus, melyet nálunk emberemlékezet óta velocipédként ismernek; de ugyanerre a masinára gondolt 1885-ben hazánkfia, Igali Szvetozár is, a «Cyclist's Touring Club» Consulja, amikor "rendes bicycli"-ről írt a Magyar Elektronikus Könyvtár által 2013-ban MEKwebesített könyvében:


      Manapság egyáltalán nem nyilvánvaló első ránézésre, hogy az 1885-ben kitalált Rover "biztonsági" bicikli ükunokái mekkora kerekű velocipéddel/rendessel állnák a versenyt,


      hiszen ez ma már nem csak és nem elsősorban a kerékmérettől függ, hanem leginkább attól, hogy mekkora a fogszámaránya annak az első és hátsó lánckerék-kombinációnak, melynek segítségével a lánc átadja a hajtókar forgatónyomatékát a meghajtott hátsó keréknek. A kiválasztott áttételtől függően íme három veloméret a lehetségesek közül,

      A 26"-es velocipéd (ha lett volna ilyen), megfelelt volna egy olyan 26-os (tehát 26" = 660,4 mm kerékátmérőjű) MTB-nek, amelyiknél elöl-hátul egyforma lánckerék – pl. 32:32 vagy 22:22 – van beiktatva a lehetséges 3×9 = 27 vagy még több kombináció közül. Az 50"-es velocipéd (ami normális méretnek számított) kb. egy olyan MTB-nek felel meg, amelyen a 44:23 kombinációt választottad ki a sebességváltóval. Nem épp a leggyorsabb! Ami a 100"-est illeti, nyilván kitalálod, mért nem építettek ilyent sohasem. Ugyanakkor egy kommersz MTB 44:11-es fokozata vagy egy országúti gép 52:13-asa már gyorsabb ennél is.
      de kisebbek, sőt nagyobbak is akadnak, köztük olyan, amelynek olyan pici a kereke, hogy leérne a pedál, amikor hajtod. Vedd észre, hogy a 100"-es már így is olyan nagy (lenne, mert természetesen sosem használtak ilyent), hogy Sultan Kösen, a legmagasabb élő ember sem érné el a pedálját a lábával.

      Lényegében erről szól az Asimov Téka új interaktív appletje, melyet ezen a weboldalon találsz:
      Mutatok egy képernyőfelvételt is az appletről és az értékbeviteli felületről. Amit éppen látsz, az az én MTB-m sebességskálája. Az ábra segítségével könnyen ellenőrizheted azt, amit a fenti ábra szövegében írtam. Az applettel ripsz-ropsz kirajzolhatod a saját biciklid áttételskáláját is "veloméret"-ben, azaz "ekvivalens velocipédkerék-átmérő"-értékben:

      Ha a fenti grafikon megfelelőjét elkészíted a saját bringádra, akkor könnyebben átgondolhatod, hogyan célszerű váltani az egyes sebességfokozataid között. Ehhez sok mindent fontolóra kell venned, de az egyik szempont az, hogy igazából hány különböző fokozatod van, és melyek azok a fokozatok, amelyeket csak az első váltó használatával lehet elérni. Itt pl. az látszik, hogy elöl a középső lánckereket használva csak a három legkisebb és a két legnagyobb fokozat nem érhető el. A többi csak finomság, persze olyan finomság, amelyen egy helyezés múlhat egy versenyen. 

      Nézd meg ezt a bejegyzést is, mert érdekelhet:
      Jó szórakozást!




      2014. március 4., kedd

      Szivárgó madáritató kezelése

      Itt a tavasz, itt a' itató ...

      Ezt a madáritatót egy régi osztálytársam, Balogh Misi, faragta nekem "tömör" mészkőből.

      Aki nem szereti a hosszas történeteket, íme a recept. Ha szivárog a madáritatód, mint ez itt (lásd a nedvesedésre utaló sötét foltot a két kő határán, melyet nem loccsanó víz okozott), akkor  végy egy jó csipet lenmaglisztet, keverd el vízzel, és töltsd az itatóba. Biocuccról van szó, nem árt a madaraknak, és eltömi a kisebb kapillárisokat. Ha a lyukba belefér az ujjad, akkor dugd be azzal! Csak vicceltem: használj parafadugót, az is bio.


       ... csak folyik egy csöppet, de nagyon!

      Megvan már vagy tíz éve, de mindig is szivárgott belőle a víz. Legalábbis a szezon elején, amíg az algák és egyebek, amelyek az alján növekednek, el nem tömik a fenekén a kis csatornákat. Ez a kézenfekvő biomódszer, amelyet tavaly is alkalmaztam az itató inkontinenciájának gyógyítására, eléggé hosszadalmas metódus. A madáritatót kétszer is fel kell tölteni naponta, és akkor is eltart vagy két hétig, ha nem hibázom. Ha hagyom, hogy egyszer is kiszáradjon közben, akkor még tovább tart a folyamat. Tavasszal aztán kezdődik minden elölről, mert az itatót télen szárazon tartom, hogy szét ne fagyjon, és a kiszáradás megszünteti a vízzárást.

      Több nem bio módszerrel is kísérleteztem, hogy eltömítsem a pórusokat:
      • cementtejjel,
      • betonimpregnálóval,
      • vízüveggel,
      de egyik sem hozott tartós eredményt. Tavaly nyár elején aztán eszembe jutott valami.
      2013 májusában együtt kenuztunk Lányi Péter barátommal (és népes csapatával) a Vajas-patakon, és felemlegettünk egy  25+ éve történt mókás esetet. 1985-ben együtt jártuk az országot rozoga kocsijával, hogy felfrissítsük az útvonaladatokat azokhoz a kerékpáros túraajánlásokhoz, amelyeket készülő Bicajoskönyvembe szántam.
      Péter kocsijának hűtője rosszabb volt, mint a madáritató: óránként kellett vizet tölteni bele, mert valahol szivárgott. Elmentünk egy szerelőhöz, de nem találta a lyukat. Azzal bocsátott utunkra, hogy vegyünk lenmaglisztet, és keverjük a hűtővízbe, az majd eltömi a nyílást. 
      Akkor hallottam életemben először a lenmaglisztről: meglepetésemben elfelejtettem megkérdezni a szerelőtől, hogy hol árulják. Az egyik faluban bementünk egy vasboltba, de nem tartottak. Viszont a boltos forró nyomra igazított minket: a gyógyszertárban kell keresni a cuccot. Furcsállottam a dolgot, de azért bementünk egy patikába, és szégyenlősen megkérdeztük, hogy tartanak-e. Tartottak!
      Amikor fizettem a portékáért, megkérdeztem a hölgyet, hogy tulajdonképpen mire való a lenmagliszt. 
      Autósok szokták venni, ha folyik a hűtő – válaszolta.
      Szóval ez az eset jutott eszembe tavaly. Gondoltam, kipróbálom a természetgyógyászatnak ezt a módszerét a madáritatóra is. Természetesen a rendszerváltás a lenmaglisztet is érintette, és most már nem patikában árulják, hanem drogériában. Beszereztem egy zacskóval.

      De már nem is ...

      Itt már csak az idei év jelesebb eseményeit sorolom, bejegyzésemet konklúzióval zárva le.

      • 2014. március 1. Feleségem kijelenti, hogy tavasz van: állítsuk talpra a madáritatót. Nyomban engedelmeskedtem, és a madáritatót azonnal meg is töltöttem friss vízzel.
      • 2014. március 2. Reggelre a víz elszivárgott, a madáritató alja csontszáraz volt. Eszembe jutott a lenmagliszt. Egy jó csipetet belekevertem néhány liter vízbe, ami elég volt ahhoz, hogy az itatót félig megtöltse.
      • 2014. március 3. Reggelre apadt a vízszint – naná, hiszen a lenmagliszt aközben tömi el a kapillárisokat, hogy a szivárgó víz beviszi oda –, de nem folyt el az egész. Miközben a vízszintet ellenőriztem, igazítottam a madáritató helyzetén, és a víz meglódult benne. Akkor jöttem rá a lenmagliszt trükkjére. Az ázott liszt sűrűsége megegyezik a vízével, ezért se fel nem jön a tetejére, se le nem ülepszik benne: marad "lógva", ahol volt. Mért jó ez? Azért, mert a keverék úgy viselkedik, mint egy oldat: lényegében homogén, ezért a szivárgó "lenmaglisztoldat" koncentrációja hosszú időn keresztül állandó marad, és mindig újabb lisztszemcséket visz be a kapillárisokba.
      • 2014. március 4., azaz ma. A tegnap este tiszta vízzel csordulásig feltöltött keverék ma estig szivárgott ugyan valamit, de a szint alig apadt.

      Konklúzió: A lenmagliszt bevált, hiszen a vizet úgyis cserélni szoktam 1-2 naponta, mert a madarak összepiszkolják, annyit pedig már most is kibír az itató.